Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lovaspóló

2010.08.03

A póló kezdetei, mint minden nagyszerű dologé, az idők homályába vesznek, de az bizonyos, hogy már időszámításunk előtt évszázadokkal játszották Perzsiában, ahonnan elterjedt egész Ázsiaba, főként Tibetbe, Indiába, Kínába és Japánba.
A pólót az Indiában állomásozó angol tisztek fedezték fel a modern kor számára 1850 körül. Első klubjukat 1869-ben alakították Angliában.
Innen kezdve a póló világszerte hódít, legtöbben Argentínában, az Egyesült Államokban, Nagy Britanniában, Ausztráliában, Mexikóban és Indiában játszák.
Európában századunk eleje óta ismert és népszerű, a II. Világháborút megelőzően (pl.: az 1936-os berlini olimpia műsorán is szerepelt, ahol a magyar csapat kitűnő eredményt ért el) egész Európában és Magyarországon is rengetegen űzték.
Nyugodtan állíthatjuk, hogy a póló ma világszerte reneszánszát éli.

lovaspoloA magyar lovaspóló újjászületésének története

1993-ban két Amerikát megjárt magyar ötlete nyomán néhány lelkes lovasember újjáalakította a nagy hagyományú Budapesti Polo Klubot.
Rövid hányattatás után állandó helyet teremtettek a játék számára a Káli medencében, Szentbékállán - az egyik alapító tag, Dvoracsek György vezetésével - a magyar pólósok.
1997- ben az első nemzetközi mérkőzés megrendezése óta, itt nyílt rendszeres lehetőség az új játékosok csatlakoztatására, a játék elsajátítására, gyakorlására és hétvégénként a klubmérkőzések lebonyolítására.
A terület adottságai révén, záloga lehet a honi pólósport fejlődésének.

A lovak


Világszerte speciálisan pólóra, elsősorban Argentínában tenyésztett ú.n. polopony- t használják, amely a helyi criollo fajta és az angol telivér keresztezéséből fejlődött ki.
Az ideális pólóló rendkívül engedelmes, gyors, robbanékony és fordulékony, nem ijedős és "érti" a játékot.
Ez csak több éves edzéssel és speciális iskolázással érhető el.
A lovak egy meccsen maximum két chukkert játszhatnak, közbeiktatott pihenővel.
A csapat sikere nagyban a lovakon múlik. Jelenleg Magyarországon tisztavérű angol telivért is használnak, mely fajta szintén bizonyította rátermettségét erre a sportra.

Pálya, felszerelések, szabályok

A pólót eredetileg szabadtéren játszák, kb. 270m x 150-180m-es pályán (300yard x 160-200 yard).
A kapukat, amelyek 7,3 m (8 yard) szélesek, a pálya két végén állítják fel.
A fedettpályás (indoor) pólót, erre alkalmas arénákban, fedett lovardákban játszák, előnye, hogy nem függ az időjárástól, könnyebben áttekinthető, követhető, látványosabb a nézők számára. Itt a pályaméret ideális esetben min. 90x45 méteres.
Szabadtéren kb. 8 cm átmérőjű 150g súlyú, préselt fa vagy műanyag labdát használnak.
Az indoor-labda bőrből készül és felfújható, kb. 12 cm átmérőjű.
Az ütő: feje keményfából készül, a nyél bambusz, vagy rugalmas műanyag. Hossza 119-137 cm között változik. A hosszt a játékos a ló magasságához választja.
Kötelező védőfelszerelés a sisak, a térdvédő, a lovak lábára puha fásli (bandázs).
Tilos éles szögben nekirohanni az ellenfélnek, vagy egyébként veszélyes módon játszani.
Ezeken a kereteken belül engedélyezett a másik játékos lóval és testtel való leszorítása, "lelovaglása" (ride off).
Az indoor játék során megengedett a (lovarda széleit borító) palánk használata a "mandíner", sőt, éppen ez jelenti az egyik érdekességét.
Szabadtéren 4, fedettpályán (pályamérettől függően) 2-3 fős csapatok vannak.
A meccs hét perces részekből u.n. chukkerekből áll. Szabadtéren 4-6, fedettpályán 2-3 chukkert játszanak.
Döntetlen állás esetén a "hirtelen halál" dönt, vagyis az elsőként gólt elérő csapat nyer.
A játékosok besorolása tudásszint és eredményeik alapján -2-től +10-ig terjed (handicap vagy rating). A magasabb handicap jobb játékost jelöl.
A modern pólóban a legjobb játékosoknak az argentinokat tartják.